Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Barcelona

 

A spanyol modernizmusnak nevezett szecesszió egyik legnagyobb alakja Antonio Gaudíkinek neve összeforrt Barcelonával. Nem csak épületeket tervezett, hanem a belsőépítészeti munkából is kivette részét alkotásaiban, sőt bútorokat is tervezett. Az organikus építészet magalapítójaként is emlegetik: egyedi stílusára jellemző a mór, gótikus, barokk elemeket ötvözi az általa elképzelt mesevilággal és a természettel. Gaudí stílusát lehet szeretni, nem szeretni csak egyet nem lehet, közömbösnek lenni iránta.


Gaudí számára az áttörést az 1878-as párizsi világkiállítás jelentette, ahol, mint végzős építészhallgató bemutatta terveit. Itt figyelt fel rá Eusebio Güell, gazdag textil gyáros, aki később legfőbb megrendelője, barátja és mecénása lett. Gaudí hamar kialakította egyedi stílusát: szokatlan mértani formákkal, mintás téglákkal, kerámiacserepekkel, kovácsoltvas elemekkel tarkította nem hétköznapi formavilágát. Hét munkája mára az UNESCO világörökség részét képezi.
 

Casa Vicens


Első jelentős munkája a Casa Vicens, melynek tervezésével 1880-ban Vicens Montaner tőzsdeügynök és kerámiagyár tulajdonos bízta meg. Akkoriban az építkezés helyszínéül szolgáló telek Barcelona határain kívül esett. A ház kettős célt szolgát, egyrészt nyári rezidenciaként funkcionált, másrészt a kerámia és azulej (mázas csempe) bemutatására. Az épület különlegességét a külső kerámiaborítás adta. Ez Gaudí egyetlen műve, mely ma is magánkézben van.
 

Güell-kripta


A Güell-kripta eredetileg templomnak készült, de csak az alsó szint a kripta épült meg. A Güell Kolónián található. A kolónia területén Eusebio Güell gróf textilgyárának munkásai éltek. Güell templomot is akart építtetni a kolónia területére, ám pénzügyi problémák miatt, véget kellett vetni az építkezésnek. A mester számos építészeti megoldást itt alkalmazott először.
 

Güell park


1800-as évek végén az iparosodás gyors folyamata révén az emberek egyre inkább eltávolodtak a természettől, a hagyományoktól és a vallástól. Ennek ellensúlyozására, Güell megbízta Gaudít tervezzen egy lakóparkot a Pelada hegyre, mely visszavezeti az embereket a régi értékekhez. 1900-ban el is indult az építkezés, de az arisztokrácia nem volt nyitott a projektre így a közel 60 épületből álló parkból mindössze kettő épült fel. Az 1914-re a közterületek elkészültek, így lakópark helyett közpark lett belőle. Testközelből csodálhatjuk meg a számtalan színű, tökéletes csempézést.


A figyelmes és művészetre érzékeny látogatók észrevehetik, hogy a padok kerámiaburkolatai feliratokat rejtenek, többnyire Mária nevét, illetve rövid verseket, de ezek csak súrló fényben látszódnak.
 

Gaudí két híres lakóépülete a Casa Milá és a Casa Batlló Barcelona híres sugárútján Passeig de Gracián található.
 

Casa Milá


Casa Milá Gaudí legismertebb lakóháza. 1905-1910 között egy gazdag pár megrendelésére készült, státusz szimbólumként. Anyagi korlátok híján Gaudí kiélhette és megvalósíthatta minden elképzelését. A gúnynevén "Kőbányának " is nevezett művében tökéletesítette a természet és az építészet összefonódását. Az egész épületben szinte nem található egyetlen egyenes falszakasz sem, a homlokzat dinamikája a hullámzó tengert idézi, a barlangszerű homlokzatot a kovácsoltvas erkélyek lágyítják meg. A tető kéményei is szobrokat mintáznak, amik egyedülálló megoldásnak számítanak.



 

 

Casa Batlló


Josep Batlló textil gyáros már meglévő házát 1904 és 1906 között alakíttatta át Gaudíval. Az eredeti ház Gaudí tanára Emili Salas Cortéd tervei alapján készült, Gaudí csak áttervezte a homlokzatot, de a szerkezetet érintetlenül hagyta. Az épületet két emelettel és kerámialapokkal pikkelyszerűen borított tetőszerkezettel bővítette, mely óriási hüllőre hasonlít. A ház másik közismert neve a Csontok háza a bizarr formájú építészeti megoldások miatt.



 

 

Sagrada Família

A Sagrada Família hivatalos neve,Temple Expiatori de la Sagrada Família (A szent család engesztelő temploma). A templom építésének ötlete José María y Bocabella gazdag könyvkereskedőé volt, akinek álma egy olyan székesegyház megépítése volt, ahol rangtól és pénzügyi helyzettől függetlenül mindenki együtt imádkozhat. Barcelona akkori szegénynegyedében kezdték meg az építkezést.  Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, de összeférhetetlenség miatt 1883-ban Gaudít bízták meg a templom építésével, aki az eredeti terveket átdolgozva saját stílusára formálta. A mester 40 évet dolgozott élete főművén, aminek annyira rabja lett, hogy teljes vagyonát is az építkezésbe ölte. Maga Gaudí is tudta, hogy műve megalkotása akár két évszázadot is igénybe vehet főleg, hogy folyamatosan változtatott a terveken. Híres mondása is ebből táplálkozott, mikor megkérdezték tőle mikorra készül el a templom. Ő csak ennyit mondott: "Az ügyfelemnek nem sietős" és a Jövő Templomának nevezte. A sors fura fintora, hogy a templom közvetlen közelében érte baleset, de ekkor már a remeteként a templomban élő mestert senki nem ismerte fel, így a szegények korházába szállították, ahol három nap múlva meghalt. Pápai engedéllyel testét az addigra már elkészült kriptában helyezték örök nyugalomra, így élete főműve lehetett nyughelye.

Gaudí halálakor csak a keleti homlokzat és egy torony és a kripta volt kész. Az eredeti tervek alapján tizenkét 107 m-es, négy 130 méteres és egy 170 méteres középső torony tör majd a magasba. Bár még a befejezéstől messze áll a mestermű, de a székesegyház középső hajójának tetőszerkezete lassan elkészül, így megkezdheti eredeti funkciójának betöltését, így novemberben XVI. Benedek pápa egy szentmise alkalmával személyesen szenteli fel a templomot. A templom elkészítésének végső időpontja az optimisták szerint Gaudí halálának 100. évfordulójára, vagyis 2026-ra tehető.

 

 

képforrás:flick.com:Mercucio,MorBCN,andrediaslopes,tato grasso,omblod,fufefufe,  abudoma,J.Salmoral,Philipp Korting,

Forrás: