Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha elkapott az influenza

2009.01.30

A hideg, nyirkos idő mindenkit egyformán érint, mégsem lesz mindenki náthás. A betegséget nem a hideg levegő okozza, hanem a hideg hatására hirtelen legyengült immunrendszer miatt következik be. A nátha azokat támadja meg, akiknek az immunrendszere nincs kellőképpen felkészülve a télre.

Évente újuló vírustörzzsel kell szembeszállnia szervezetünknek az "influenza szezonban"! A náthás megbetegedést közel 250-féle vírus okozhatja, ezért nem is létezik a betegség megelőzésére szolgáló védőoltás. De mit tehetünk, hogy elkerüljük a betegséget vagy enyhítsük ezeket a tüneteket?

Mindannyian természetes védelemmel rendelkezünk a betegségekkel szemben, de hogy ki milyen sűrűn betegszik meg, az csakis az immunrendszer fitten tartásától függ. Megfelelő táplálkozással, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel valamint gyógynövényekkel hozzájárulhatunk védekezőképességünk maximális működéshez.

A gyógynövények közül bizonyítottan jó néhány rendelkezik olyan értékes anyagokkal, melyek immunerősítő hatásúak.



Bodzavirágból, borsmentalevélből és hársfavirágból kellemes főzetet készítve élvezhetjük jótékony hatását. Mézzel és citrommal ízesítve gyermekek is szívesen fogyasztják.

 

A csalán ( urtica dioica ) kitűnő fertőtlenítő hatású és immunrendszer erősítő. Napi 4-5 csalántabletta elviselhetőbbé teszi az orrfúvást és csillapítja a szemkönnyezést.


Nem maradhat ki a sorból a
kasvirág, (Echinacea purpurea) mely klinikailag bizonyított, hogy képes a fertőzéseket okozó vírusok, baktériumok és gombák leküzdésére. Hatásfoka jobb, mint az immunrendszert serkentő kémiai gyógyszereké.


Dobogós helyet foglal el a
homoktövis, ( hippophae rhamnoides ) mely védekezőképesség javítása mellett ajánlott a gyomor és nyombélfekély kezelésére is.


A
ginseng és ganoderma (ling zhi) szintén kiemelt immunerősítőként vannak számontartva évezredek óta.


A
C-vitamin hiányának következménye, hogy az immunrendszer legyengül és máris fogékonyakká válunk a fertőzésekkel és vírusokkal szemben.
Legyen szó nátháról vagy influenzáról, akár megelőzésükről akár kezelésükről, elmaradhatatlan ilyenkor a nagyobb mennyiségű C-vitamin fogyasztása.



Antibiotikumokkal csak a baktériumok kezelhetők sikeresen, nátha esetén tehát nem jöhetnek szóba.

 

 

A kasvirágnak két gyógyászati célokra használt faja van: bíborlevelű kasvirág (Echinacea purpurea) és a keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia). Mindkét növény hasonló gyógyhatással rendelkezik. A száraz erdőket, a füves pusztákat kedveli. Gyöktörzzsel rendelkező, évelő növény. Nyáron virágzik.

 

 

 

Erősíti az immunrendszert, vagyis a szervezet védekező képességét. Enyhe, középsúlyos megfázás, légúti és húgyúti fertőzés kiegészítő és megelőző kezelésére alkalmas. Külsőleg nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrbetegségek esetén alkalmazzák. A homeopátiás gyakorlatban a növényi drogot immunstimuláns és gyulladásgátló hatása miatt különböző eredetű fertőzéses megbetegedések kezelésére használják. Az echinacea a nyelven bizsergő érzést okozhat, ami természetes jelenség, nem veszélyes.

 

A növényt őshazájában, Észak-Amerikában, az indiánok századokon át sebek gyógyítására és kígyómarás ellen használták. Nagy-Britanniába és Európába itt kevesebb kígyó lévén már dísznövényként került át, így sokan talán nem is sejtik, hogy remek immunerosítő gyógynövényt nevelgetnek kertjükben. Gyógyászati célokra nagy mennyiségben kilenc fajából leggyakrabban kettőt termesztenek, a keskenylevelű és a lángvörös kasvirágot. Gyökerét, vagy az egész növényt használják fel, melyekből elsősorban alkoholos kivonat készül, de ismert szárított gyógynövényés teakeverék, kenőcs, illetve tabletta változata is.

 

Hatékonyságát vizsgáló kísérletek során, nyolc héten át kasvirágkészítményt adtak náthára hajlamos embereknek. A további ellenőrzővizsgálatok során bebizonyosodott, hogy náluk 35 %kal alacsonyabb volt a megfázás gyakorisága, mint a placebocsoportnál. De mi van, ha nem sikerül megelőznünk a fertőzést? Ilyenkor sincs minden veszve, ugyanis a vírusok és kórokozók csak 1848 órával a fertőzés után robbantják ki a betegséget. Lényeges, hogy minél gyorsabban lépjünk fel velük szemben, hamar kezdjünk el szedni valamilyen kasvirágkészítményt, mely a már meglévő tüneteket is enyhíti. Az adag lehet naponta akár ötször 200 mg, mivel a növény interferonképző hatása viszonylag rövid ideig tart.

 

 

Persze mindannyian más és más fertőzésekre lehetünk hajlamosak, de ezek mindegyikéért az immunrendszer felelős. Idült és gyakran kiújuló fertőzések (pl. légúti és húgyúti fertőzések, középfülgyulladás vagy gombás megbetegedések) kezelésére is kiválóan alkalmas. A hosszabb távú használat esetén azonban nyolc hét után érdemes egy hét szünetet tartani. Szájüregi fertőzések leküzdésére gargalizálószerként alkalmazhatjuk, egyéb borsérüléseknél és gyulladásoknál pedig kenőcsként.