Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LONDON  

  

Kép

 

 Fotó: Kis Herczegh 

 

  

Westminster-palota, Big Ben, Parlament

 

A Westminster-palota a londoni parlament alsó- és felsőházának épülete. 1200 teremből áll, ezzel a világ egyik legnagyobb parlamentje. A jelenleg látható épület egy tűzvész után, 1834-1864-ig épült, de legrégebbi része, a Westminster Hall 1097-es.

 

BIG BEN

 

A parlament óratornya, a híres Big Ben London egyik legnépszerűbb látványosságának számít. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.

A Westminster-palota épületének óratornya, melyben a Big Ben található, 1834-ben tűzvészben elpusztult. A palota, az angol parlament újjáépítésekor felkérték Benjamin Lewis Vulliamyt, a kor neves órását egy új óramű tervezésére, de ő a kivitelezést lehetetlennek tartotta. Egy műkedvelő órás, Edmund Beckett Denison vállalkozott a megvalósításra. Vita folyt arról, hogy az órát tervezzék a toronyhoz vagy fordítva. Végül Denison tervei alapján elkészült az óramű.

 

Kép

 

  

A gátlómű egy gravitációs rendszer, ami annyit tesz, hogy egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezet vissza alapállásba. Az inga 4 méter hosszú. A mutatók tervezésekor Denison a hó nyomására és a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatók súlyának könnyítésére azokat ágyúfémből, (különlegesen könnyű és rugalmas) bronzból készíttette. Az egész órákat 16 tonna súlyú harangon veri el az ütőmű. A Big Ben teljes szerkezete hat méter hosszú, két méter széles. A gyártási költségek csökkentésére a kerék fogait és egymáson csúszó alkatrészeit simára köszörülték. Egyébként a kovácsolás nyomait nem távolították el. Denison a nagy óra gyártásának, megkezdése előtt elkészíttette az óra modelljét, ami maga is tekintélyes szerkezet.

A torony neve Óratorony, de ismert Szent István-torony, Big Ben-torony és Big Tom néven is. Ezen nevek némelyike hibás: a valódi Szent István-torony egy másik torony neve a palotában, a Big Ben pedig nem a torony, nem is az óra, hanem a harang neve. Az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi.

A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiája, a Westminster-ütés világszerte elterjedt, más harangoknál, sőt, szobaóráknál is alkalmazzák.

 

 

Eljutás: Jubilee metróvonal: Westminster megálló. Northern vonal: Enbankment megálló.

Belépőjegy, nyitva tartás (2009): A Big Bent csak angol állampolgárok, előzetes egyeztetés alapján látogathatják. A parlamentet 2009-ben augusztus 3., és október 3. között lehet látogatni.

Big Ben

 

Parlament, Big Ben fotó: atomicpuppy68

 

Buckingham Palace / Palota

 

 

Kép

 

 A Buckingham-palota helyén álló házat 1703-ban Buckingham hercege építtette. Tőle vásárolta meg 1761-ben III. György a felesége, Charlotte királyné részére, hogy a hivatalos királyi rezidenciához, a St. James-palotához közel eső, családi fészek legyen. III. György 15 gyermeke itt, az ún. Királyné Házában (Queen's House) született.

 

 

Kép

 

A házat többször átépítették, bővítették a királyi igényeknek megfelelően: III. György megbízásából 1762-ben Sir William Chambers, 1825-ben fia, IV. György megbízása alapján John Nash alakította át a király által olyannyira kedvelt francia neo-klasszicista stílusban. Nash extravaganciája csaknem fél millió fontba és – a király halála után – az építész állásába került. Az új király, IV. Vilmos már Edward Blore-t bízta meg a munkák befejezésével. A király azonban sosem költözött be a palotába, sőt – amikor a parlament 1834-ben leégett – szóba került, hogy a parlament költözik ide.

 

Kép

Végül Viktória királynő volt az első, aki 1837. júliusában a palotát hivatalos rezidenciájává tette, és az első uralkodó, aki innen indult a koronázási ceremóniára. Hamarosan azonban kiderült, hogy az ifjú királyi párnak szűkös a palota, nem volt benne sem elég gyerekszoba, sem elég vendégszoba. Az ismételt bővítést – melynek során elkészült az új keleti szárny – Blore vezényelte le. (A konkurrens Nash által tervezett Marble Arch – melyet a palota főbejáratának szánt – ekkor került jelenlegi helyére „száműzetésbe".) A munkálatok 1847-ben befejeződtek, de hamarosan kiderült, hogy a Blore által használt puha, francia kő nem bírja az angol éghajlatot, így a palota hamarosan ismét renoválásra szorult.

1913-ban Anton Webb tervei alapján, az ellenállóbb portlandi kő felhasználásával készült el a palota felújítása.

 

 

Kép

fotó: Kis Herczegh

 

 A hatalmas Buckingham Palace 661 egységéből a turisták számára 19 látogatható (2009-ben augusztus 1-től szeptember 27-ig). A kastély előtti téren megtekinthetjük a látványos őrségváltást, májustól júliusig mindennap fél 12-kor, míg más hónapokban minden másnap, ugyanebben az időpontban. A királyi palota a világ egyik legismertebb épülete, turistalátványosság-jellege mellett, fogadások, ebédek, vacsorák, és királyi kertipartik színhelye. 775 szobából  19 állami szoba, 52 királyi és vendég hálószoba, 188 cselédszoba, 92 iroda és 78 fürdőszoba. Az épület 108 méter fronthosszúságú, 120 méter széles és 24 méter magas.

 

Eljutás: Legközelebbi metrómegállók: Victoria, St James's Park, Green Park

Belépőjegy (2009): Felnőtt jegyár 16,50 Font. 60 év felettieknek, és diákoknak 15 Font. 17 éven aluliaknak 9,50 Font. 5 éven aluliaknak ingyenes.

Nyitva tartás: A Buckingham Palace 2009-ben augusztus 1.-szeptember 27. között tart nyitva: 9:45-18:00 (utolsó belépés: 15:45).

 

Buckingham Palace

Buckingham Palota fotó: Juanillooo

 

 

British Museum

 

Kép

Fotó: Kis Herczegh

 

A British Museum a világ egyik legnagyobb történelmi múzeuma. Több, mint 13 millió kiállítási tárgyat számláló, a világ összes kontinenséről származó gyűjteménye bemutatja az emberiség történetét a kezdetektől napjainkig. A múzeumot 1753-ban alapították nagyrészt Sir Hans Sloane gyűjteményére alapozva. Sok angol múzeumhoz hasonlóan a British Museumba is ingyenes a belépés. A múzeum elképesztő mérete miatt (4 emeletes, 94 termes, és 54627 négyzetméter alapterületű) legalább 1 napos bejárást igényel.

Eljutás: A British Museum pár perces sétára található következő metrómegállóktól: Holborn, Tottenham Court Road, Russell Square, Goodge St

Belépőjegy: Ingyenes belépés

Nyitva tartás: 10:00-17:30

 

 

Kép

British Museum kép: Kis Herczegh

 

 

London Eye / Millenniumi kerék

 

 

Kép

 fotó: Kis Herczegh

 

A 135 méter magas Millenniumi Kerék a világ legnagyobb óriáskereke volt 2006 májusáig, amikor is a Nancsang Csillaga megelőzte. A London Eye 1999-ben készült el, és 2000-től használhatta a nagyközönség. Ez a londoni óriáskerék számít Anglia legnépszerűbb turistalátványosságának: évente kb. 3,5 millió ember keresi fel, nem utolsósorban a lenyűgöző panoráma miatt.

Eljutás: Legközelebbi metrómegállók: Westminster (1-es kijárat: Westminster Pier), Waterloo

Jegyár (2009, zárójelben a 2009. április 1. utáni, megemelt jegyárak): 16 év felettieknek: 15,17 (17) Font. 60 év felettieknek: 11,74 (14) Font. 4-15 év közötti gyermekeknek: 7,59 (8,50) Font.

Nyitva tartás: Októbertől áprilisig: 10:00-20:00. Májusban, júniusban, és szeptemberben: 10:00-21:00. Júliusban, és augusztusban 10:00-21:30.

 

London Eye

London Eye fotó: Dave Gorman

 

 

Tower of London

 

Hosszú nevén Her Majesty's Royal Palace and Fortress The Tower of London a Temze partján található középkori épületegyüttes, ahol 1303 óta a brit koronaékszereket tartják. Története során több funkciót is betöltött. Szolgált fegyverraktárként, királyi palotaként, erődítményként, és börtönként is. 1078-ban I. Vilmos rendeletére kezdődött meg az építése, majd később a tornyot vízesárkokkal és fallal vették körül. A Tower végül I. Edward idejében, 1275 és 1285 között lett befejezve. Árulás miatt több grófot és nemest is kivégeztek a Towerben. Az épületegyüttes mintegy 2 tucat tornyot foglal magában, épületein belül a koronaékszereken kívül a királyi fegyvergyűjtemény, és a római erőd falmaradványai találhatók.

 

Eljutás: A Tower a Temze mellett, a Tower Bridge mellett van. Metró: District és Circle Line vonal: Tower Hill megálló, Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló.

 

Belépő (2009 márc. 1.-től 2010. feb. 28.-ig): Felnőtteknek 17 Font. Diákoknak és 60 év felettieknek 14,50 Font. 16 éven aluli gyermekeknek 9,50 Font. 5 éven aluli gyermekeknek ingyenes.

 

Nyitva tartás: Március 1.-október 31.: 09:00-17:30. Vasárnap, és hétfőn: 10:00-17:30. November 1.-február 28.: 09:00-16:30. Vasárnap, és hétfőn: 10:00-16:30.

 

 

London Tower

London tower kép: Diamond Geezer

 

 

 

Tower-híd / Tower Bridge

 

 

Kép

 

 

Tower-híd fotó: Kis Herczegh

A Tower-híd (amit sokan kevernek a London híddal, amely a következő híd a Temzén), mely az idők folyamán London szimbólumává vált, a londoni Towerről kapta a nevét, de történelmileg semmi köze hozzá. Építése 1886-ban kezdődött, és nyolc évig tartott. A munkálatokban 432 építőmunkás vett részt, a híd felépítéséhez 70 ezer tonna betonra, és 11 ezer tonna acélra volt szükség.

Eljutás: District és Circle Line metróvonalak: Tower Hill megálló, Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló.

 

Tower bridge

Tower-híd fotó: canonsnapper

 

 

Tate Modern

 

A modern művészeti múzeum egy 1981-ben bezárt erőmű épületében működik. 2000-es megnyitása után a londoniak, és a turisták egyik kedvenc helyévé vált. A múzeum állandó gyűjteménye a 3. és 5. emeleten található, míg a 2. és 4. emelet időszaki kiállításoknak ad otthont. A teljesség igénye nélkül Monet, Dali, Picasso, Anish Kapoor, Giorgio de Chirico, és Francis Bacon munkái tekinthetők itt meg.

 

 

Eljutás: Jubilee metróvonal: Southwark megálló. District és Circle metróvonal: Blackfriars állomás.

Belépőjegy: Ingyenes!

Nyitva tartás: Vasárnap-csütörtök: 10:00-18:00. Péntek, szombat: 10:00-22:00

 

Tate modern

Tate Modern fotó: net efekt

 

  

 

Trafalgar Square / Tér

 

A Traflagar Square a britek az 1805-es trafalgári csatában Napóleon felett aratott győzelmének állít emléket. Jelentős londoni tér: tüntetések, ünnepségek, újévi- és karácsonyi rendezvények, sportolók ünneplésének színhelye. A téren áll a Brit Nemzeti Galéria.

Eljutás: Bakerloo, Jubilee, és North metrovonal: Charing Cross megálló

Trafalgar Square

Trafalgar Square kép: stevec77

 

 

Westminster Abbey / Apátság

 

A főleg gótikus Westminster Apátság az UNESCO Világörökség része. Ez az angol királyok koronázási, és temetkezési helye.

 

Kép

 

 

 

A Westminster-apátság különleges helyet foglal el a brit történelemben, hiszen amellett, hogy középkori építészeti szempontból egyedülálló mestermű, számolatlanul állít emléket a nemzet nagyjainak.

Az apátság Nagy-Britannia uralkodóinak koronázó temploma és számos királyi esemény színhelye. Ezen a helyen koronázták angol királlyá Hódító Vilmost 1066-ban és azóta valamennyi uralkodót, legutóbb 1953. június 2-án II. Erzsébetet.

Hitvalló Edward kápolnájában (Edward the Confessor's Chapel) található az ősi koronázó trónszék, amely I. Edward rendeletére 1300 táján készült el. Valamennyi angol királyt egyben Skócia királyává is koronázzák ezen a négy oroszlán hátán álló tölgyfa széken.

 

 

Kép

 

Az apátsági templom az uralkodók tradícionális temetkezési helye, itt nyugszik többek között I. Erzsébet, Hitvalló Edward, V. Henrik és VII. Henrik. Az apátság különleges síremlék-gyűjteménnyel bír, hiszen több, mint háromezer embert temettek el itt, köztük államférfiakat, tudósokat (Darwin, Livingstone, Newton), költőket (Tennyson, Dickens, Kipling) és zeneszerzőket (Händel).

A főhajó nyugati végében nyugszik az Ismeretlen Katona, akinek a testét Franciaországból hozták haza és 1920. november 11-én temették ide.

 A Szt.György-kápolnában (St.George's Chapel) látható az I. világháborúban elesett egymillió brit katona emlékkápolnája. Itt találhatóak továbbá azok az albumok, amelyekben a II. világháború polgári áldozatainak nevei olvashatóak.

A Lady-kápolnát (Lady Chapel) VII. Henrik építtette az 1500-as évek elején. Leglátványosabb részei a legyezőboltos mennyezete, illetve a gazdagon faragott tölgyfa széksorok. A széksorok első sorában a Bath lovagrend lovagjai foglaltak helyet, a széktámlán a lovagok bronzcímerei láthatóak. Az oldalkápolnában áll a Királyi Légierő Kápolnája (Royal Air Force Chapel), amely a II. világháborúban elesett katonák emlékét őrzi.

 

 

Eljutás: Legközelebbi metrómegálló: Westminster

Nyitva tartás: Változó, itt megtekinthető

Belépő (2009): Felnőtteknek 12 Font. 16 éven aluli diákoknak, és 60 év felettieknek 9 Font.

 

Westminster Apátság

Westminster Apátság kép: Juanillooo

 

 

 

St. Paul's Cathedral / Szt. Pál Székesegyház

 

A St Paul's Cathedral Európa ötödik legnagyobb temploma, mely némileg a római Szt. Péter-székesegyházra emlékeztet. Helyén már évszázadokkal a Wren-féle újjáépítése előtt is katedrális állt.

A középkori székesegyházról II. Károly udvari festője, a cseh Wenceslaus Hollar készített aprólékos rézkarcot. A székesegyháznak a korabeli Európában – a milánói és a sevillai dóm kivételével – nem akadt párja. Ez a székesegyház ugyanakkor a Nagy tűzvész során teljesen megsemmisült.

A székesegyház újjáépítésére Sir Christopher Wren irányítása alatt 1675 és 1710 között került sor. Jelenleg a székesegyház teljes felújítása folyik felépítésének 300. évfordulója alkalmából.

 A székesegyház alapja latin kereszt. A Ludgate Hill felőli főbejárata elsősorban hatalmas arányaival, megnyugtató tagoltságával hat ránk. A lépcsősor felett kettesével álló korinthoszi oszlopok tartják a timpanont, melynek domborműve Szt. Pál megtérését ábrázolja – azt a pillanatot, amikor Saulusból Paulus lett.

A székesegyház északi harangtornyában 1878. óta tizenkét harangból álló harangjáték-szerkezet található, míg a déli, toronyórával díszített harangtoronyban az 1882-ben öntött, 360 mázsás „Great Paul” (Nagy Pál) harang zúg.

A székesegyház kupolájának átmérője 31 méter, 11 méterrel kevesebb, mint a Szt. Péter-székesegyházé. A kupola 30 méter magasan húzódó, belső körfolyosója az ún. Suttogó-folyosó (Whispering Gallery), mely arra utal, hogy a kupola alatt a korlát egyik felén elsuttogott szó a túloldalon is tisztán érthető.

Próbáld ki te is! Üljetek egymással szemben a kupolában körbefutó folyosón, fejedet oldalra fordítva, hajolj arcoddal a falhoz és suttogj néhány szót. A 31 méterre, veled szemben ülő is hallani fogja...

530 lépcső vezet fel a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery), ahonnan lélegzetelállító londoni panoráma tárul elénk.

Kép

 

   Foto: Kis Herczegh

 

A déli kórusfolyosó oldalán figyelemre méltó a költő, John Donne fehér márványszobra, mely a székesegyház egyetlen olyan műemléke, amely túlélte az 1666-os Nagy tűzvészt.

A déli kereszthajóból lépcsőn jutunk le az egész épület alatt végighúzódó, és így Európa legnagyobb kriptájába. A kriptában – számos államférfi szarkofágja mellett – megtaláljuk Wellington márványkoporsóját, Nelson fekete márvány szarkofágját, a festő William Turner, a hídépítő John Rennie, vagy a penicillint feltaláló Alexander Fleming sírköveit. A kripta déli oldalhajójában egy sima fekete márványlapon a székesegyház építőjének, Wrennek neve olvasható, fölötte a latin felirattal: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”...

 

A Szt. Pál Katedrálisban székel a mindenkori londoni püspök. London egyik szimbólumának, és egyik leglátogatottabb nevezetességének a története a 17. századig vezethető vissza, de a jelenlegi épület helyén korábban több templom is állt.

 

  

 

Kép

Fotó: Kis Herczegh 

 

 

Eljutás: Legközelebbi metrómegálló: St Pauls

Nyitva tartás: 08:30-16:00.

Belépőjegy (2008): 10 Font. Diákoknak 8,50 Font. 60 év felettieknek 9 Font. 7-16 éves gyermekeknek 3,5 Font.

 

St. Paul's Cathedral

St. Paul's Cathedral fotó: Monster.

 

 

Piccadilly Circus

 

A Piccadilly London egy 1819-ben épült közlekedési csomópont, London egyik híres helye. A Piccadilly Circus főleg videokijelzőiről, és neonhirdetéseiről, vagy éppen szökőkútjáról és szobráról híres. A Circus körül számos fontos londoni épület áll.

Eljutás: Piccadilly Circus metrómegálló.

 

Piccadilly Circus

Piccadilly Circus kép: Sciamano

 

 

Hyde Park

 

350 hektáros területével a Hyde Park London központjának egyik legnagyobb parkja, és egyik királyi parkja. A park tüntetések hagyományos színhelye, valamint szomorú módon híres egy 1982-as terrortámadásról, amikor ír terroristák 8 ember és 7 ló halálát okozták. Koncertek színhelye is a Hyde Park, olyan együttesek léptek itt fel mint a Rolling Stones, Pink Floyd, Eric Clapton, Bon Jovi, RHCP, vagy a Queen. A Hyde Park egyik leghíresebb része a Speakers' Corner, azaz a beszélők sarka. Itt bárki, bármiről beszélhet a közönségnek, és annyi ideig, ameddig akarja, ill. ameddig a rendőrség nem ítéli úgy meg, hogy monológjával megsérti az angol törvényeket.

Eljutás: Hyde Park Corner metrómegálló.

 

Hyde Park

Hyde Park kép: Compund Eye

 

Covent Garden

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Fotó: Kis Herczegh

 

 

A Covent Garden London bevásárlónegyede, és rengeteg utcai mulattató fellelhetőségi helye, bár sok ember a Covent Garden alatt mindössze a központi vásárcsarnokot véli. A Covent Garden negyedben található a londoni Királyi Operaház.

 

Eljutás: Piccadilly metrovonal: Covent Garden megálló.

 

Covent Garden

Covent Graden kép: Rightindex

 

 

Madame Tussauds

 

 

1884-től található jelenlegi helyén a világhírű viaszbábú-múzeum, de máshol korábban is működött. A múzeumban hihetetlen nagy számú, igen élethű viaszfigura található: színészek, politikusok, énekesek, sportolók, művészek, és más híres emberek a világ minden tájáról.

Eljutás: Bakerloo, Circle, Jubilee, Metropolitan és Hammersmith&City metrovonalak: Baker Street megálló.

Nyitva tartás: Hétvégeken, és ünnepnapokon: 9:00-18:00. Hétköznap: 9:00-17:30.

Belépőjegy (2009): 25 Font. 4-13 éves gyerekeknek 21 Font.

 

Madame Tussauds

Madame Tussauds kép: DanieVDM

 

 

National Gallery

 

A Trafalgar Square-n lévő galéria az 1620-1900 közötti európai művészet legremekebb alkotásait mutatja be. London leghíresebb galériájában 2300 műalkotás található, többek között Botticelli, Monet, Constable, Van Gogh, és Rembrandt művei. Az 1824-ben megnyitott galériában a korai reneszánsztól a poszt-impresszionizmusig a festőművészet mindegyik stílusát végigkövethetjük, gyakran mesterművek megtekintésével. A londoni múzeumoknál megszokott módon, a belépés ide is ingyenes, bár időszaki kiállításokért szedhetnek belépődíjat.

Eljutás: Bakerloo, Jubilee, és North metrovonal: Charing Cross megálló. A Trafalgar Square környékére érkező buszok: 3, 6, 9, 11, 12, 13, 15, 23, 24, 29, 53, 77A, 88, 91, 139, 159, 176, 453.

Nyitva tartás: 10:00-18:00. Szerdánként 10:00-21:00

Belépő: Ingyenes belépés!

National Gallery, London

National Gallery kép: knivesout

 

Tate Britain

 

A Tate Britain a brit művészet legnagyobb mesterműveit mutatja be, 1500-tól, napjainkig. A britek legnagyobb nemzeti galériájában megtalálhatók a legnagyobb angol festőművészek híres alkotásai (William Hogarth, William Blake, George Stubbs, J.M.W. Turner, Henry Moore, stb.) Néhány kortárs brit művész festménye is kiállításra került a Tate Britainben.

Eljutás: A Tate Britain a Temze északi partján található Millbanknél, nem messze a Parlamenttől. Metró: Victoria Line: Pimlico metrómegálló. Buszjáratok: 2, 3, C10, 36, 87, 88, 159, 185, 436, 507.

Nyitva tartás: Minden nap: 10:00-17:50. Minden hónap első péntekén nyitva 22:00-ig.

Belépő: Ingyenes belépés!

Tate Britain

Tate Britain fotó: sheilaellen Westminster Apátság kép: Juanillooo

 

 

Canary Wharf

 

A Canary Wharf London nagy üzleti negyede, amely a Isle of Dogs-on található. Itt található Anglia 3 legmagasabb épülete: a One Canada Square (235.1 m magas, amely egyben az EU 6. legmagasabb épülete), a HSBC Tower, és a Citigroup Centre (mindkettő 199,5 m magas). A területen 1802-től 1980-ig a világ egyik legforgalmasabb kikötője működött, a nevét is a Kanári-szigetekkel történő tengeri kereskedésről kapta. A kikötő azonban megszűnt, és a terület rehabilitását 1981-ben kezdték el, amely mára egy hatalmas üzleti negyedben öltött testet. Ma több, mint 90 ezer ember dolgozik itt, de a várakozások szerint ez 2010-re meghaladja a 100 ezret, míg 2025-re a 200 ezret. A felhőkarcolókon, és az irodaházakon kívül a Canary Wharf otthona számos remek étteremnek, pubnak, és koktélbárnak.

Eljutás: Metró: Jubilee vonal, Canary Wharf állomás. DLR: Canary Wharf, vagy Heron Quays állomás.

Canary Wharf

Canary Wharf kép: ba1212

 

 

BBC Television Centre

A világ egyik leghíresebb televíziójának, központi, londoni épületében az érdeklődőket szervezett túra keretében körbevezetik. Lehetőség nyílik benézni a színfalak közé, a BBC csodálatos világába, látni, hogyan készül egy televíziós adás, miként végzik az utómunkákat, és játszani is lehet a BBC interaktív stúdiójában. De igazából nem lehet tudni, hogy mit fognak látni a turisták, hiszen itt folyamatosan dolgoznak, így egy mai túra sose lesz ugyanolyan, mint a tegnapi, vagy a holnapi. A BBC televízió megtekintése kb. 1,5-2 órán keresztül tart. A túrát számos díjjal ismerték el, tehát mindenképpen nagyon érdekes.

Eljutás: Metró: Central Line: White City állomás. Buszjáratok: 72, 95, 220, 272.

Nyitva tartás: Hétfőtől szombatig indulnak túrák.

Belépőjegy (2009. március 31.-ig): 9,30 Font. Diákoknak 6,85 Font. Jegyfoglalás szükséges! Ehhez a 0370 901 1227 telefonszámot kell hívni, vagy Anglián kívülről a +44 370 901 1227 telefonszámot.

BBC Television Centre

BBC Television Center kép: rooreynolds

 

 

Natural History Museum

 

A 70 millió darabos gyűjteménnyel büszkélkedő londoni múzeum különösen híres csodálatos épületéről, és dinoszaurusz-csontváz gyűjteményéről. A múzeumban a természettel, a zoológiával, a botanikával, a rovarokkal, és az ásványokkal összefüggő kiállítási tárgyak láthatók. A Natural History Museum így a természet kedvelői számára valóságos paradicsom lehet, akik a világ egyik legnagyobb, és legjobb ilyen jellegű, igen értékes múzeumában nézelődhetnek. Számos, méreténél, vagy más tulajdonságánál fogva különleges, egyedi élőlény maradványai is megtekinthetők.

Eljutás: District, Circle and Piccadilly vonalak: South Kensington állomás (a Science Museum mellett található).

Nyitva tartás: Minden nap: 10:00-17:50.

Belépő: Ingyenes belépés!

Natural History Museum

Natural History Museum kép: davepatten Westminster Apátság kép: Juanillooo

 

 

Science Museum

 

A fantasztikus múzeumban közel 300 ezer kiállítási tárgy tekinthető meg a tudomány, a technika, és a gyógyászat történetéből. Ki van állítva többek között a világ első mozdonya, a világ első repülőgép-motorja, példányok a legrégebbi gőzgépekből, és egyéb érdekességek. Számos ma használatos műszaki cikk, háztartási eszköz, stb. őse megnézhető. Rakéták, gőzgépek, utasszállító repülőgépek, helikopterek is láthatók. Számos interaktív kiállítási tárgy még felejthetetlenebbé teszi az élményt. A Science Museumnak már egy IMAX-mozija is van, ahol 3D-s, természeti és technikai témájú dokumentumfilmeket vetítenek.

Eljutás: District, Circle and Piccadilly vonalak: South Kensington állomás (a Natural History Museum mellett található).

Nyitva tartás: Minden nap: 10:00-18:00.

Belépő (2009): A múzeumba ingyenes a belépés. Az IMAX-mozi, a MotionRide-szimulátor, és a Japan Car kiállítás belépőjegy-köteles: a mozi 8 Font, gyermekeknek 6,25 Font, a szimulátor 2,50, ill. 2 Font, a Japan Car pedig 8 ill. 6,25 Font.

Science Museum, London

Science Museum fotó: Gaspa

 

 

London Dungeon

 

A népszerű, 1976-ban nyílt múzeum a középkor kínzási módszereit, és katasztrófáit (járványok, tűzvészek) mutatja be. Itt megélhető a középkor véres, és hátborzongató hangulata, gyakorlatilag ide belépve a látogatók egy interaktív showba csöppennek. A London Dungeon meglátogatásakor egy 1-1,5 órás "túrát" kell elképzelni, ahol különböző termeken áthaladva izgalmas kalandokba keverednek az érdeklődők. Élő színészek, speciális effektusok, képi, és hanghatások, szagok, valamint játékok járulnak hozzá, hogy (elsősorban) a gyermekek, és a fiatalok igen jól szórakozzanak.

Eljutás: Jubilee, és Northern metróvonalak: London Bridge állomás.

Nyitva tartás: Nagyon változó, de 10:00 és 17:00 között mindig nyitva van.

 

London Dugeon

London Dungeon kép: clarissa

 

 

Marble Arch

 

A Hyde Park Speakers' Cornerjéhez közel, az Oxford Street nyugati részén található London fehérmárványból készült diadalíve. 1828-ban John Nahs tervezte, egy római diadalív mintájára. Eredetileg a Buckingham Palacehöz vezető úton (The Mall) állt, de 1851-ben, a Buckingham Palace keleti szárnyának építésekor, jelenlegi helyére költöztették A diadalívben három kis szoba is található, melyek közül az egyikben 1950-ig rendőrőrs működött.

 

Eljutás: Metró: Central line: Marble arch megálló.

Marble arch

Marble arch kép: koltregaskes

 

Kensington Palace, és Kensington Gardens

 

A Kensington kertben lévő palota a brit királyi család hivatalos rezidenciája a 17. század óta. Itt született, és élt gyermekkorában Viktória királynő. Ma Gloucester, és Kent hercegének, és hercegnőjének a hivatalos palotája, itt vannak irodáik, és lakosztályaik. Az eredeti épület a 17. század elején épült, amikor III. Vilmosnak szüksége volt egy királyi rezidenciára, távol London szennyezett levegőjétől, mivel asztmás volt. Ez Kensingtonban épült fel, amely abban az időben még nem volt London része, egy külön településnek számított. Ma a látogatók előtt nyitottak történelmi részei. Legérdekesebb látnivalójának a király hatalmas lépcsősora számít, és megtekinthető Diana hercegnő 7 ruhája is.

A Kensington Gardens a Hyde Parktól közvetlenül nyugatra, 275 hektáros területen fekszik, sokan a Hyde Park részének tekintik, de elméletben van köztük határ. Szép fák, virágok, és tavacskák igen harmonikussá teszik. Egy különleges, Diana hercegnő emlékére épített, a gyermekek által igen kedvelt játszóteret is tartalmaz, melynek középpontjában egy hatalmas, fából épített kalózhajó áll, mely körül izgalmas játékok találhatóak.

Eljutás: District, vagy Jubilee metróvonal: High Street Kensington állomás. Central metróvonal: Queensway állomás.

Nyitva tartás: Március-október: 10:00-18:00. November-február: 10:00-17:00.

Belépő (2009): 12,50 Font. Diákoknak 11 Font. 16 éven aluliaknak 6,25 Font.

Kensington Palace

Kensington Palace kép: mtowber

 

LONDON KÖRNYÉKE

 

 

London számos látnivalót tartogat, amely akár napokra, vagy hetekre is leköti az embert, és nagy élményeket, csodás szépségeket, vagy izgalmas kulturális kikapcsolódást tartogat. Azonban aki több napra érkezik Londonban, netalán szeretne egy kicsit kiszakadni a nagyvárosi környezetből, esetleg érdeklődik szép kastélyok, csodálatos kertek, egy ősi egyetem, vagy Anglia legfelkapottabb nyaralóhelye iránt, az itt megtalálja a London környékén lévő legizgalmasabb, legnagyobb élményt tartogató nevezetességeket. Van köztük olyan, amely egy másik városban található, előfordul olyan is, amelyet London részének lehet tekinteni, de a felsorolt látványosságok közös jellemzője, hogy London központjából viszonylag gyorsan, és kényelmesen megközelíthetők, és alkalmasak 1 napos kirándulásra.

 

 

Windsor Casle

 

 

Kép

Windsor kép: Kis Herczegh

 

A Windsor Castle a világ legnagyobb, és Anglia legrégebbi lakott kastélya, és egyben Anglia egyik leghíresebb, legromantikusabb udvarháza. A londoni Charing Cross állomástól 31 km-re nyugatra, Windsor városában található, és az egyik legjobb egy napos kirándulás Londonból. Területe 45 ezer km2.

Története a 11. századig nyúlik vissza, de számtalan bővítés, átépítést, és felújítást megélt azóta. A Buckingham Palace-el, és a Holyrood Palace-el együtt, a Windsor Castle is az angol királyi család hivatalos rezidenciájának számít. II. Erzsébet királynő számos hétvégét itt tölt egy évben. Könnyű belátni, miért szereti ennyire: a kastély parkjai gyönyörűek, ahol többszáz csendes, és romantikus hely fedezhető fel.

Kép

 Windsori park fotó: Kis Herczegh

 

 

 

  

Maga a kastély is igen méltóságteljes: szolid, impozáns, és ugyanakkor elegáns. A látogatók 5 helyiséget tekinthetnek meg, ezek: a State Apartments, a 15-16. századi, perpendikuláris gótikus Szt. György-kápolna, a Mária királynő babaháza (ez egy lakóház kicsiben, villannyal, és vízzel, nagyon érdekes), a királyi kiállítás, és a rajzgaléria kiállítása.

 

Kép

 

 

 

  Foto: Kis Herczegh

 

 

Eljutás:
A londoni Paddington Stationtől (ez a Hyde Parkhoz közel található), először Paddingtonig kell vonatozni (22 perces út), majd innen átszállva 5-6 perc, és a következő megálló Windsor központi pályaudvara.

Másik lehetőség: a londoni Waterloo Stationről, amely a London Eye közelében található, közvetlenül (kb. 50-55 perces út). Ez az út nem Windsor központi állomására fog érkezni, hanem a Windsor Riverside állomásra. Ez az út rövidebb, és London központibb pályaudvarából vezet, de nem annyira érdekes.


Belépőjegy (2009): 15,50 Font. Diákoknak, és nyugdíjasoknak: 14 Font. 17 éven aluliaknak 9 Font.

Nyitva tartás: Nyitás: 09:45-kor. Márciustól októberig 17:15-kor zár a kastély (utolsó belépés: 16:00-kor). Novembertől februárig a zárás 16:15-kor van (utolsó belépés: 15:00-kor). A Szt. György-kápolna vasárnaponként zárva tart.

Windsor Castle

Windsor Castle kép: Jayna

  

Stonehenge

 

Stonehenge - függő kövek. Átmérője több mint mint 30 méter, a legnagyobb elemei pedig 4,5 méter magasak. A dísztelen kövekből sugárzó egyszerűség erőtől duzzadó.
A kövek a távoli Wales-ből, a Prescelly hegyekből kerültek jelenlegi helyükre. Szállításuk, megmunkálásuk és felállításuk daru, csigasor illetve egyéb mechanikus segédeszköz hiányában kézi erővel történt.

 

Kép

A Stonehenge kora

Már a 12. században Geoffry of Monmounth, egy krónikás úgy vélte, hogy a köveket Merlin a nagy varázsló mágiáihoz szállították ide Írországból és állították fel itt. 1620-ban I. Jakab király utasítására egy Inigo Jones elkészítette a kőkör alaprajzát és úgy vélte, hogy egy római templom volt. Az első valódi terepmunkát, 40 évvel később John Aubrey végezte el. Ő fedezte fel a töltésen belül lévő, később róla elnevezett lyukakat. Feltételezése az volt, hogy Stonehenge nem lehet más, mint egy druida templom. 1740-ben William Stukeley is publikált egy művet, melynek címe Stonehenge, a druidáknak visszaadott templom. Még századunk elején is sokan gondolták azt, hogy korai bronzkori emberek építették. Ezek az elméletek az ún. mükénéi aknasírokban talált leletekkel hozták összefüggésbe. A 19. században már több régész is állította, hogy ez az eredeti konstrukció még a vaskori druidáknák is sokkal korábbi periódushoz kell, hogy tartozzon. A radiokarbon vizsgálatokkal kapott dátumok viszont jóval a mükénéi civilizáció felemelkedése elé helyezték a masszív építmény keletkezését. Az 1960-as években kezdték meg feltárni minőségi, statigráfiai ásatásokkal Stonehenge építésének különböző fázisait. Stuart Pigott és Richard Atkinson bizonyította be, hogy az építmény a késői neolitikumban nőtt és fejlődött ki. (A feltevések szerint a III. fázis valószínűleg i.e. 1700-2000-ből való.)

Az első fázis

Az I. fázis elsősorban egy közel 100 méter átmérőjű, földből és mészkőből épült kör alakú töltésből áll. A töltés eredetileg kb. 2 méter magas lehetett, és a körülötte található árokból termelték ki a szükséges földet. Az északkeleti oldalon hagytak egy kaput, bejáratnak. Ennek a töltésútnak a vonalában van három olyan kő, amelyről biztosan állíthatjuk, hogy az I. fázis részét képezte. Ezek közül a legfontosabb a Sarokkő (Heelstone). Ezt a követ nem hozták külön Walesből. Mindennapi kő, itt találták. Ha a kör közepéről a Sarokkő irányába nézünk, akkor a nyári napforduló idején a felkelő Napot látjuk. Négy másik kő, az ún. Állomáskövek (Station Stones) is ebben a korai fázisban kerültek felállításra. Az I. fázis nagyon jelentős komponense az Aubrey-gödrök sora. Az 56 lyuk, egy pontos kört formál a töltés belső oldalán. Szélességük elérte a 2 métert, mélységük néha az egy métert is, aljuk sima volt.

A II. fázis építése során szállították ide a kék köveket és két koncentrikus körben állították fel őket.

Az elkészült kőkori obszervatórium

A III. fázisban állították fel a szürke homokköveket. Ezeket valószínűleg Avebury közelében fejtették, és vontatták ide. A legnehezebbek kb. 50 tonnát nyomnak, és ideszállításuk kolosszális munka lehetett. Atkinson számításai szerint fonott bőrszíjakkal és fagerendákkal körülbelül 1000-1100 ember munkájára és kövenként egy hétre volt szükség ahhoz, hogy Avebury-ből idevontassák őket.

 

 

Kép

  

Nagyon hosszadalmas művelet lehetett a kőtömbök kifaragása is, hiszen ezt kőkalapácsokkal végezhették. Az építés leglenyűgözőbb mozzanata az állókövek, majd pedig a tetejükre illesztett szemöldökkövek felállítása lehetett. Az elgondolások szerint az állóköveket úgy állították a helyükre, hogy egy megfelelő méretű árkot ástak, a követ pedig addig mozgatták, míg a vége a gödör fölé nem lógott, ekkor aztán emelőbakok segítségével a távolabbi végénél húzva került a kő a helyére.
A legnehezebb feladat a szemöldökkőnek a két állókő tetejére való illesztése volt. Ennek lehetséges módja a földtöltés lehetett. Atkinson szerint azonban egy megfelelő gerendaállványzattal is megoldható a kő felemelése.

 

Stonehenge, mint obszervatórium?

 

Már régóta feltételezték, hogy Stonehenge tengelye egybeesik a nyári napforduló napjának napfelkeltéjével. (Bár sok vita folyt arról, hogy a napfelkelte vajon a Nap első sugarát, a napkorong felének megjelenését, vagy pedig a teljes napkorong felbukkanását jelenti - ugyanis a horizont más-más pontján volt megfigyelhető a három jelenség). 1963-ban Gerald Hawkins, amerikai csillagász a Nature folyóiratban megjelent Stonehenge decoded (A megfejtett Stonehenge) című cikkében sok további asztronómiai összefüggésre hívta fel a figyelmet. Állításai szerint minden kőpárnak jelentése van, a kövek és az Aubrey-lyukak segítségével nemcsak a már fent említett nyári napforduló, hanem más fontos Nap- és Hold-jelenségek is megjósolhatók. 

A nyári napforduló természetesen azt jelentette, amikor a Nap útja során elérte legészakibb pontját. Ezután minden nap a szemlélő szemszögéből egy kicsit délebbre kel, míg a téli napforduló napján eléri legdélebbi pontját, hogy azután újra északnak induljon. Az őskori ember számára az a körforgás, illetve az évszakoknak ehhez való kapcsolódása, minden bizonnyal komoly jelentőséggel bírt, így nem meglepő, hogy a Sarokkő felállításával meg kellett jelölnie a nyári napforduló napjának irányát.

A Hold mozgása már sokkal bonyolultabb. A Naphoz hasonlóan a nyári napforduló napjáig egyre északabbra kel és nyugszik, utána pedig ismét délre vonul. Ennek a mozgásnak szélső pontjai azonban évről évre módosulnak, s egy 18,6 éves ciklust követve mozdulnak el. A Holdnak ekként kettő helyett négy szélső pozíciója van. Így a nyári napfordulóhoz kapcsolódó és a téli napfordulóhoz kapcsolódó kelésének is van egy északi és egy déli szélső pontja. Hawkins szerint a négy Állomáskövet oly módon állították fel, hogy azok az általuk alkotott négyszög hosszú oldalai, illetve átlói mentén figyelve egy vonalba estek a Hold nyárközépi kelésének két szélső értékével; a négyszög rövid oldalai a nap nyári napforduló idején történő kelésének irányára néztek.

A cikk megjelenése után dr. Glyn Daniel régész felkérte Fred Hoyle csillagászt, hogy ellenőrizze Hawkins számításait. Akkoriban digitális számítógép még nem állt rendelkezésre, így csak sok, nagy vesződséget jelentő számítás utján lehetett volna elvégezni az ellenőrző vizsgálatokat. Körülbelül két és fél év múlva kezdett hozzá Fred Hoyle Stonehenge titkának megfejtéséhez. Néhány nap alatt felállította a probléma matematikai modelljét, a számításokkal pedig ezután már alig pár óra alatt végzett. A számítások, kis eltéréssel, de igazolták Hawkins eredményeit. Fred Hoyle munkájáról szintén a Nature-ben olvashatták a téma iránt érdeklődők.

 

Egy részlet a cikkből:

Stonehenge: Nap- és Holdfogyatkozás előrejelző

 

"Azt a feltételezést, hogy Stonehenge-et talán komoly csillagászati céllal hozták létre, Hawkins a közelmúltban megerősítette, amikor kimutatta, hogy az építmény különböző pontjainak összekötése révén számos, csillagászati jelentőséggel bíró egyeneshez juthatunk. Néhány kutató felvetette a kérdést, vajon az ilyen sok kijelölt pontot tartalmazó szerkezetben ezeknek az egyeneseknek van-e statisztikai jelentősége. A közelmúltban feldolgoztam minden kitűzött pontot és összefüggést, amelyre Hawkins ráakadt. Véleményem szerint a pontok elrendezése nem véletlenszerű. Mint Hawkins kimutatja, egyik-másik kitűzött pont Stonehenge geometriai rendjével való összefüggései révén különleges jelentőségre tesz szert, és éppen ezek a pontok jelölik ki a legfontosabb irányokat. Továbbá úgy találtam, hogy éppen ezek az irányjelző egyenesek szolgálhattak messze ágazó csillagászati célokat, amint az alábbiakban bizonyítanai fogják. Harmadszor pedig tüzetesebb vizsgálódás során kiderül, hogy a kijelölt pontok és egyenesek látszólag csekély, +-1 fok nagyságrendű tévedései egyáltalán nem is tévedések."

Második cikkében Hawkins tovább tanulmányozza azokat a korábbi feltételezéseket, hogy Stonehenge talán fogyatkozás előrejelzőként működött. A holdpálya csomóinak keringési ideje, a 18,61 év, különleges jelentőséggel bír a nap- és holdfogyatkozások elemzése során. Hawkins felfigyelt rá, hogy egy mutatóul szolgáló kő, amelyet az 56 Aubrey-gödör alkotta körön évenként három gödörrel visznek tovább, 18,67 év alatt teszi meg a teljes kört. Ez olyan közel jár a 18,61 évhez, hogy valamiféle kapcsolatot sejtet a holdpálya csomóinak keringési ideje és az Aubrey-gödrök száma között. Ebben is egyetértek Hawkinsszal. Arról azonban, hogy milyen módon működött a fogyatkozás előrejelző, már más a véleményem, mint az övé.

Hawkins érveit, legalábbis az egyes kősorok tekintetében széles körben elfogadták, és az is világos, hogy Stonehenge-et a Hold, valamint a Nap mozgásának megfigyelésére használták: valóban obszervatórium volt...."

 

Hampton Court

 

A korábbi királyi palota ma már nyitott a látogatók előtt, és népszerű turistalátványosságnak számít. 1515-1521 között Wolsey Tamás újjáépített egy korábbi udvarházat. Ez lett a későbbi palota magja. Célja az volt, hogy Anglia legjobb palotáját építse meg. A Hampton Court későbbi bővítésekkel, átalakításokkal, és felújításokkal nyerte el mai formáját. A legutóbbi felújítás 1986-1990 között történt. A palotában számos festmény van a falakon, a 17-18. századi bútorzat is megmaradt, valamint fegyvergyűjtemény is található itt. A Hampton Court további érdekessége a kb. 1689-1695 között ültetett világhírű, 60 hektáros sövénylabirintusa, és persze a csodálatos kertjei. Egy korai, Kopernikusz előtti csillagászati óra is felfedezhető a főépület homlokzatán. A Hampton Courthoz különböző szellemhistóriák társulnak: a 16. században a lakók rendszeresen beszámoltak arról, hogy szellemek kísértenek. A legújabb megmagyarázhatatlan esemény 2003. októberében történt, amikor egy biztonsági kamera egy "szellemnek látszó alak homályos alakját" rögzítette. Ezidőtájt a palota egy női látogatója is beírta a vendégkönyvbe, hogy lehet, hogy szellemet látott.

Eljutás: London Waterloo állomástól a South West Trains indít vonatokat a Hampton Courthoz. A vonat fél óránként jár, az út 35 percig tart. Még érdekesebb, és gyönyörű tájakat lehet csodálni, ha hajóval megyünk: nyáron Westminsterből, Richmond upon Thamesből, és Kingston upon Thamesből indulnak. Az út 4 óráig tarthat.

Belépőjegy a palotába, a labirintusba, és a kertekbe (2009): 14 Font. Diákoknak, és nyugdíjasoknak: 11,50 Font. 16 éven aluliaknak: 7Font. Csak a kertekbe, és csak a labirintusba is lehet jegyet venni, jelentősen alacsonyabb áron (3,50 ill. 4,60 Font).

Nyitva tartás: November-március: 10:00-16:30. Április-október: 10:00-18:00.

Hampton Court

Hampton Court

Hampton Court képek: David Wilmot, a shadow of my future self

 

Brighthon

 

Brighton az Egyesült Királyság egyik legnagyobb, és leghíresebb tengerparti nyaralóhelye, patinás sétányokkal, és igazi tengerparti hangulattal (már amennyire ez lehetséges Angliában). Számos szépsége mellett, Brighton egyik fő attrakciója a Royal Pavilion, egy pompás, IV. György által, a 19. század elején épített nyári ház.

Eljutás: Vonatok a London Bridge-től, vagy a Victoria Stationtől kb. 15 percenként közlekednek Brightonba. Az út kb. 1 órát vesz igénybe.

Belépőjegy a Royal Pavilionbe (2009 március 31.-ig): 8,30 Font. 5-15 éveseknek: 5 Font. Diákoknak és nyugdíjasoknak: 6,40 Font.

A Royal Pavilion nyitva tartása: Októbertől márciusig: 10:00-17:15. Áprilistól szeptemberig 09:30-17:45.

Royal Pavilion, Brighton

Royal Pavilion, Brighton kép: Strawbl.eu

 

Királyi botanikus kert, Kew

 

A kewi botanikus kert, melyet sokszor csak Kew Gardens-nek neveznek, London délnyugati részén található hatalmas terület, ahol számos kert, és üvegház található. Szépségét, és értékét mi sem jelzi jobban, mint hogy 2003 óta az UNESCO Világörökség része. Már a 18. század óta létezik, ma a vezető helyszíne a hivatásos kertészek képzésének. 2005-ben 1,48 millió látogatója volt ezzel ez az Egyesült Királyság leglátogatottabb fizetős kertje.

Eljutás: Metró: District line: Kew Gardens állomás. Busz: 65, 237, 267, 391

Belépőjegy (2009. március 31.-ig): 13 Font. Diákoknak és nyugdíjasoknak 12 Font. 17 év alattiaknak (felnőtt kíséretében) ingyenes.

Nyitva tartás: Március 30.-Augusztus 30.: 09:30-18:00 (hétvégéken 19:00-ig). Augusztus 31.-október 25.: 09:30-17:30.

Royal Botanic Garden, Kew

Royal Botanic Garden, Kew kép: .koltregaskes

 

Chessington World of Adventures

 

A chessingtoni vidámpark, és állatkert kb. 20 kilométerre északnyugatra található London központjától. A vidámpark világa 10 témára oszlik, melyek különböző meséket, és mesehősöket szimbolizálnak, és az adott rész attrakciói rájuk épülnek. A park állatai a játékokról is láthatók. A vidámparkban az olyan nagysebességű, félelmetes, és modern attrakcióktól, mint pl. a Dragon's Fury, vagy Vampire hullámvasút, a vízzel érintkező gondola, a Rameses Revenge, az óriáskeréken, és a vizes attrakciókon át a kifejezetten kisgyermekeknek készült játékokig, és a család minden tagjának élményt nyújtó szórakozásokig minden megtalálható.

Eljutás: Vonattal a Waterloo, Clapham Junction, vagy Wimbledon állomásoktól. A Chessington South állomáson kell leszállni, az út kb. 33 percet vesz igénybe, az állomástól kb. 10 percet kell gyalogolni. Buszjáratok: 465-ös, vagy 467-es.

Belépőjegy (2008): 12 éven felülieknek 31 Font (online rendelés esetén 23 Font). 12 éven aluliak számára 21 Font (online rendelés esetén 16 Font). 1 méteres magasságnál alacsonyabb gyermekek számára ingyenes.

Nyitva tartás: A vidámpark március 28.-tól szeptember 7.-ig tart teljes körűen nyitva

Chessington vidámpark

Chessington World of Adventures fotó: deadheaduk

 

 

Greenwich

 

Londontól délnyugatra található, az UNESCO Világörökségi listáján szereplő Greenwich városa főleg arról híres, hogy a GMT (Greenwich Mean Time) rendszerben a Greenwich, és a nap helyzetéhez viszonyították az európai középidőt, itt van a keleti, és nyugati félgömb határa. Nagyon kellemes, jó hangulatú, és kedves városról van szó, ahol akár órákig lehet sétálni, és esetleg böngészni a piacok régiségei, vagy a kézművesboltok portékái között. Megtekintésre érdemes a Királyi Obszervatórium (Royal Observatory - belépő 6/4 Font), amelynek tetején lévő időlabda minden nap pontosan 13:00-kor esik le. valamint érdemes megnézni az ingyenes múzeumokat: a The National Maritime Museumot, vagy a The Royal Naval College-t, valamint Greenwichben van a világ egyetlen legyező-múzeuma is. A királynő háza is nagyon szép.

Eljutás: A városközponthoz legközelebbi tömegközlekedési megálló: Cutty Sark (DLR - Docklands Light Railway).

Greenwich

Greenwich kép: rashdash

 

Oxford

 

 

Kép

Fotó: Kis Herczegh

 

Oxfordban található az angolszász-országok legrégebbi egyeteme, melynek története a 11. század végéig vezethető vissza. Oxford utcáit járva Nobel-díjasok, elnökök, királyok, miniszterelnökök lépteit követhetjük. Az egyetem szenteket, tudósokat, felfedezőket, művészeket, írókat, és színészeket engedett ki falai közül, igen jól felkészítve. De Oxford sokkal többet kínál, mint pusztán az egyetem megtekintését. Néhányat kiemelve: megnézhető a 16. századi Christ Church Cathedral, vagy az Ashmolean Museum, a világ első egyetemi múzeuma, többek között Michaelangelo, Raphael, és Leonardo da Vinci rajzaival, Turner, Paolo Uccello, Piero di Cosimo, John Constable, Claude Lorraine, vagy Pablo Picasso festményeivel, Oliver Cromwell halotti maszkjával, a Posie Ring gyűjteménnyel, amelyről úgy tartják, hogy Tolkient inspirálta, a Gyűrük Ura, "egy gyűrű mindenek felett" motívumának megalkotásakor.

 

Kép

 

 

 

 Oxford Kollégium fotó: Kis Herczegh

 

 

A múzeumba, amely a Beaumont Streeten található, ráadásul ingyenes a belépés, de hétfőn nem tart nyitva. Szintén ingyenes a belépés a The Museum of the History of Science-be, a világ legrégebbi, ma is álló múzeumépületébe, ahol az antikvitástól a 20. századig a tudomány történetébe kaphatunk betekintést. Az oxfordi Bodleian Library a világ egyik legrégebbi könyvtára, Anglia szerte méretében csak a londoni British Library múlja felül.

 

Ezen kívül is még számos múzeum, és park teszi tartalmassá az Oxfordba történő ellátogatást. Londonból kényelmes, kb. 1 óra 40 perces (express vonat esetén kevesebb, mint 1 órás) vonatúttal lehet ide eljutni.

 

Eljutás: A londoni Paddington Stationtől igen gyakran indulnak vonatok Oxford felé.

Oxford

Oxford fotó: wit

 

RHS Garden, Wisley

 

Az Egyesült Királyság 3 leglátogatottabb, fizetős parkja között van a Royal Horticultural Society's Garden is, amely Wisley településén fekszik. Világhírű, csodálatos növénygyűjteménye több, mint 100 év munkáját dicséri. Wisley, ahol a kert található, egy kedves, csendes, békés falucskának számít.

Eljutás: Londonból a Waterloo-Portsmouth vonalon lehet Wisleybe jutni. Le lehet szállni a West Byfleet BR állomáson, vagy a Woking BR állomáson, innen taxival lehet Wisleybe jutni, de fontos információ, hogy a West Byfleet állomáson nem állnak taxik. Harmadik lehetőség a Guildford BR állomás, majd 515-ös busszal Kingston felé, és leszállás a Wisley Garden megállóban.

Belépőjegy (2009): 8,50 Font. 6-16 éves gyermekeknek 2 Font.

Nyitva tartás: 10:00-18:00-ig, hétvégén 09:00-18:00-ig. Novembertől februárig 10:00-16:30-ig, hétvégén 9:00-16:30-ig.

RHS Garden, Wisley

RHS Wisley Garden fotó: canonsnapper