Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 PÁRIZS

 

 

Kép

 

  

    Párizs, a különc. Mindig a világ többi része előtt jár egy lépéssel. Gondoljunk csak Napóleon grandiózus Diadalívére, vagy az 1889-es világkiállításra emelt Eiffel-toronyra.

 

A hetvenes évek végén a Beaubourg-palota (Pompidue)  hatalmas és abszurd tömbje borzolta a kedélyeket, melyet épp a történeti városrész kellős közepébe épített. Felépítését Georges Pompidou néhai francia elnök kezdeményezte, aki kijelentette: "Szenvedélyes vágyam, hogy Párizs olyan kulturális intézményt teremtsen, amely egyszerre lesz múzeum és alkotási központ." A Beaubourg-palota ma Pompidou  nevét viseli, de megnyitásának napját ő már nem élhette meg.

A nyolcvanas években üvegpiramis került a Louvre udvarára, 

 

Kép

és a Bastille helyén felépült a világ egyik legmodernebb operaháza.

 

 Párizs észak nyugati szélén pedig új, ultramodern üzleti negyed született, a La Défense. 

Kép

 Franciaország szerte ismert a fővárosiak arroganciája, mely csak egyetlen pillanatara csitul, ha az utazók franciául szólítják meg őket. Más nyelven ne is próbálkozzunk, mert csak hárítással és megvető pillantásokkal találkozunk. Mi ez ha nem decens tiltakozás a közhelyek ellen? (Párizsban amúgy a legsegítőkészebbek a turisták.) 

  

Kép

 

 

       Notre dame

 

körpanoráma:

http://photo.photojpl.com/tour/seine-notre-dame/seine-paris-notre-dame.html

 

   A belváros amúgy egészen kicsi, a fontosabb helyek egymástól sétányi távolságra vannak. A főbb látnivalókat, az Eiffel-tornyot, az Arc de Triomphe-ot és a Notre-Dame-ot, a Pompidou-központot, a Louvre-t és az új Musée d'Orsayt szinte el sem téveszthetjük.

 

 

 

 

 

Kép

 

 

    Pompidou központ

  

A közlekedés nagyon jól szervezett. A 14 Metróvonal számozott, és eltérő színekkel jelölik őket. A metró teljesen behálózza Párizst. A városi legenda szerint nincs Párizsnak olyan pontja, ami messzebb lenne egy metrómegállótól 500 méternél. Párizs, a parfümváros még a metróállomásokat is illatosítja, ám ez nem mindig érezhető a metróból ki- és bejövet.

Az autók vezetői a legkisebb figyelmetlenségért is megdudálják egymást, de ez nem vezet verbális agresszióhoz, mint itthon. Parkolásnál nem sok esélyt hagynak a másiknak a könnyű kiálláshoz, így kevés a karcolás és koccanásmentes autó.

 

 

Kép

 A divatmániásoknak pedig ott a Champs-Elyseés, telezsúfolva világmárkákkal. YSL, Chanel, Prada, Cartier, Dior, Piaget, és a két örök rivális áruház a Galleries La Fayette és a Printemps. Nincs nő, aki ne akarna valami, akár egészen aprócska relikviát a legdivatosabb párizsi utcából. Az igazán romantikusoknak ajánljuk, hogy tegyenek egy kis kitérőt a híres párizsi bolhapiacon. Amiből nem is egy van a régi városrészben, hanem mindjárt három. A párizsiak rajonganak értük. Csakúgy, mint a hagyományos boltjaikért. Ebben is különcök.

 

Kép

 

  

 A legtöbb párizsi szívesebben vásárol pékségben, a sarki hentesnél, a kis sajtboltokban, csokiparadicsomokban, mint szupermarketekben. Párizs szerte millió apró, tradicionális élelmiszerboltot, 3-4 asztalos kávézót, és mini borozót találunk. Párizs megéri a pénzét!

Párizs sosem alszik. A sörözők hajnalig nyitva tartanak; táncolhatunk, kabarét látogathatunk, vagy füstös pincében dzsesszt hallgathatunk, amíg a szemeteskocsik meg nem törik a hajnali utcák csöndjét. Ha éjszakai Párizs, akkor Moulin Rouge! Persze csak, ha jó előre fogaltunk asztalt és jó mélyen belenyúlunk a zsebünkbe. A legdivatosabb szórakozóhelyek jó része a Bastille környékén, illetve a Marais-ben található. A bal parton, a Saint-Germain-des-Pres pedig inkább a jazz, a blues vagy az etno kedvelőit várja meghitt klubjaival. A belépésért általában fizetni kell, ez azonban gyakran az első ital árát is tartalmazza. A helyiek szerint egy itteni mixerfiú találta fel a Bloody Mary-t, Hemingwaynek szolgálta fel, másnaposság ellen.

Éjjel fénybe borul az Eiffel-torony is, és beragyogja a párizsi éjszakát. Szenzorok figyelik a fényviszonyokat és ennek megfelelően a műszerek kapcsolják be a 300, speciálisan a toronyhoz kifejlesztett égőt. Ezek a festékkel kölcsönhatásban úgy verik vissza a fényt, hogy arany színbe burkolják a tornyot. És még mondja valaki, hogy nem Párizs a legromantikusabb város a Földön!

_____________________________________________________

 

 Párizs webkamerákon keresztűl:

http://paris.webcam.en-ville.orange.fr/ville/paris/quai-de-seine-2099.html

 

_________________________________________________________________________

Eiffel torony

körpanoráma:

http://photo.photojpl.com/tour/eiffel-tower-floor/eiffel-tower-tour-floor.html

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

  A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják:  becenevei is ezt tükrözik. Egyesek Csúfságnak hívják, mások Öreg Hölgynek. Eredetileg az 1889. évi világkiállításra készült, és a tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. 

 

 

Kép Anno a város művészeti és irodalmi elitje ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek. Csak azért menekült meg, mert az akkoriban újnak számító távíróhoz szükség volt az antennák elhelyezésére, amire a torony kiváló lehetőséget adott. A fáma szerint egy szélhámos, Victor Lastig, kétszer eladta ócskavasként. A I. világháborúban innen fogták el a rádió adásokat és fejtették meg a kódolt üzeneteket. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. Nevét tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta. 

 

 

A francia köztársaság az 1789. évi forradalom Kép 100. évfordulóján valami igazán különlegessel akarta elkápráztatni a világot. Jules Ferry kormánya úgy döntött egy világkiállítás és egy dicső emlékmű pont megfelel erre a célra, ezért 1878-ban el is kezdték a rendezvény szervezését. Már csak az emlékmű hiányzott. Egy nagyszabású pályázatot írtak ki melyen Eiffel és két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin egy fémtorony ötletével indult. Elképzelésüket 1884. június 6-ig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével. A meghökkentő fémtorony olyannyira elnyerte a moratórium tetszését, hogy 1886. május 1-jén Eiffel pályázatát hirdették ki győztesnek és pár hónap múlva a szerződést is megkötötték, mely szerint Eiffel zsebből megelőlegezte a 8,5 millió arany frankra becsült költségek 80%-át. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a határidő leteltével került Párizs városához.  

 

 

Kép

  

Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el és két év alatt kellett befejezni. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Sokan attól tartottak, hogy a szerkezet össze fog dőlni, mivel a torony a Szajna partjára, a vizes talajra épült. A vasszerkezet ugyan szilárd beton alapokon nyugszik, ám ezt az alapozást a vízszint alatt kellett elvégezni. Erre egy speciális búvárharangot építettek, ami kiszorította a vizet, így a munkások gond nélkül ki tudták termelni a földet és lehelyezni a beton alapokat, amire aztán a vas tornyot építették fel.

 

 

 

 

 

   

 

Kép

 

Az ívek – bár kevesen tudják – nem esztétikai, sokkal inkább statikai szempontok alapján készültek. Az ívelt pillérek ugyanis stabilabbá tették az építményt. A torony íveit elemenként külön - külön tervezték, az elkészült darabokat pedig Eiffel öt kilométerrel távolabb lévő gyárából szállították a helyszínre. A kovácsoltvas elemeket szegecseléssel illesztették össze, ezért a gyártás során elkerülhetetlen volt a pontosság. A biztonság kedvéért azonban egy-egy 900 tonna teherbírású hidraulikus szerkezet is került a torony lábaiba, ezekkel lett kiegyensúlyozva az épület. A 1,6 hektár alapterületű, 8600 tonna súlyú, 12 000 darabból összeállított torony magassága 326 m, első emelete 54, második emelete 115, a harmadik 274 m magasban van.

 

Kép

 

 

 

 

 

 

  A torony építésének terve, már kihirdetésekor heves ellenkezést váltott ki. A párizsi művészek - Charles Gounod, Charles Garnier, Victorien Sardou, Ifj. Alexandre Dumas, François Coppée, Sully Prudhomme, Leconte de Lisle, Guy de Maupassant, Huysmans - fennhangon tiltakoztak az építmény ellen. Hiába. A torony rohamléptekben készült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az „elképesztő technikai vakmerőség, kiemelkedően gyors végrehajtás” (26 hónap) lehetővé tette, hogy két év elteltével, 1889. május 15-én felavathassák. A nagyközönség nemcsak a kilátástól volt elragadtatva, de Eiffel mesterművétől is. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott; sikere felülmúlt minden elképzelést.   

 

Kép Manapság is az egyik leglátogatottabb építményként tartják számon, évente több mint 6 millió turista látogatja meg. A turistákat 4 étterem, 8 ajándékbolt, illetve saját postahivatal is várja, ahol üdvözlőlapukat egyedi Eiffel-tornyos pecséttel látják el. Az első, második és harmadik szintre felvonó vezet, de a torony csúcsára 1710 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni. A liftek mintegy 100.000 km-t tesznek meg évente. A zökkenőmentes működésük érdekében a szerkezetet hetente kétszer állati eredetű zsírral kenik át. Az Öreg Hölgynek saját rendőrsége is van, munkájukat 100 kamera segíti. Itt helyezték el azokat a műszereket is, melyek előre jelzik a város időjárását.

 

 Az Eiffel-torony több mint 100 éves, ám ez cseppet sem látszik  rajta. Egy egész brigád segít abban, hogy a torony mindig tökéletes legyen. Hét évente átfestik, hogy megakadályozzák a rongálódását. Nem is lennének franciák, ha pont a kedvencükkel ne bánnának különlegesen. Ehhez 25 tapasztalt hegymászóra, 15 hónapra és 60 tonna festékre van szükség. A festőknek le kell küzdeniük egy optikai csalódást. Ha egy színnel festenék, az az alsó részén a sötétebb háttér előtt világosabbnak, míg a fenti részen a világos égbolt előtt sötétebbnek tűnne. Ezért a tornyot három árnyalattal mázolják. Ahogy haladnak feljebb egyre világosabb színt használnak, így a torony ránézésre egyszínűnek tűnik.

 

Kép

 

 

 

 

 

 A torony minden éjszaka csodás fénybe borul, hogy beragyogja a párizsi éjszakát. A torony 300 speciálisan erre a célra kifejlesztett égőt hord magán, amelyek napi 260 dollár értékű áramot fogyasztanak. Ezek az égők amikor megvilágítják a tornyot, a festékkel kölcsönhatásban aranyra színezik a tornyot.

 

Kép

 

 

  

Eljutás: Gyalog a Szajna-parton. 6-os metróval: Bir Hakeim megálló. 8-as metró: École Militare megálló. RER C: Champ de Mars, Tour Eiffel megállóig

Belépő (2008):

- Felvonóval az első emeletre 4,8, a 2.-ra 7,8, míg a legfelső szintre 12 Eurót kell fizetni. 3 és 11 év közötti gyerekek kb. 50 százalékos kedvezményben részesülnek.

- Lépcsőn az 1-2. szintre a 25 év felettiek 4, míg a 25 év alattiak 3,1 Eurót fizetnek. Itt a sor is rövidebb és érdemes reggel 10-ig érkezni, akkor még jóval kevesebben vannak!

Nyitva tartás:    Június 13.-augusztus 31.: 9:00-0:00, 

Egyéb időpontban: 9:30-23:00 (a lépcsők ilyenkor csak 18:00-ig tartanak nyitva)

_____________________________________________________ 

Pompidou-központ

 

2007-ben ünnepelte harmincadik születésnapját a párizsi Pompidou-központ, amelyet annak idején forradalmi építészeti megoldásai miatt nagy felzúdulás fogadott, de igen hamar a francia főváros egyik leglátogatottabb nevezetességévé és jelképévé vált modern művészeti gyűjteményével, kiállításaival, eredeti rendezvényeivel és könyvtárával.

 

 

Kép

 

 

 

Az olasz Renzo Piano és a brit Richard Rogers által tervezett üveg-acél épület, amely Párizs egyik patinás negyedében a homlokzaton végigkúszó áttetsző, óriás hernyóra emlékeztető mozgólépcsőjével is feltűnést kelt, a megnyitás óta 180 millió érdeklődőt fogadott. Bruno Racine, a létesítmény mai elnöke azt mondta az AFP-nek, hogy a modern művészeti központ ismertsége mára az Eiffel-toronyéval vetekszik.

A vörös, zöld és kék csövekkel behálózott épületet, amelyre az előtte kialakított térről kitűnő rálátás nyílik, sokan csak "az olajfinomító", vagy "gázgyár" néven emlegetik, mások csak Beaubourg-palotának nevezik, a hely alapján. Kezdettől fogva valóságos kulturális nagyüzemként működik, amelyet naponta diákok, zenebarátok, mozirajongók, turisták, gyerekek és felnőttek ezrei keresnek fel.

 

Kép

 

Felépítését Georges Pompidou néhai francia elnök kezdeményezte, aki kijelentette: "Szenvedélyes vágyam, hogy Párizs olyan kulturális intézményt teremtsen, amely egyszerre lesz múzeum és alkotási központ." A Beaubourg-palota ma Pompidou nevét viseli, de megnyitásának napját ő már nem élhette meg. 1977. január 31-én a három évvel korábban elhunyt Pompidou utóda, Valéry Giscard d'Estaing elnök avatta fel.

 

Kép

 Ami a gyűjteményeket illeti, 58 ezer műalkotás van a Beaubourg birtokában, ebből kétezer van egyidejüleg kiállítva és évente háromezret kölcsönöznek más múzeumoknak. A költségvetés problémáit a Pompidou-központ elsősorban a mecenatúra fejlesztésével próbálja megoldani. A Beaubourg-palota költséges épület: 9800 négyzetméternyi üvegfelületet, 25 felvonót kell karbantartani a földalatti szintekkel együtt tízszintes, 105 ezer négyzetméteres épületben. Csak a karbantartás az intézmény évi 100 millió eurós (csaknem 26 milliárd forint) költségvetésének egyötödét emészti fel.

 

Eljutás: Gyalog a Szajna partján a Louvre felől, majd követve a Pompidou központ irányába mutató táblákat.

4-es metró: Les Halles megálló.

11-es metró: Rambuteau megálló. 1-es, 4-es, 7-es, 11-es, 14-es metró: Chatelet megálló. RER A, B, D: Chatelet-Les Halles megálló.

Belépő (2008): 10 Euró. 18-25 év közöttieknek 8 Euró. 18 éven aluliaknak ingyenes.

A múzeumbelépő minden hónap első vasárnapján ingyenes.

Nyitva tartás: 11:00-21:00,

__________________________________________________

 

Louvre

 

Kép

Virtuális séta a Louvre-ban:  

http://www.louvre.fr/llv/musee/visite_virtuelle.jsp?bmLocale=en

 

A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz. Olyan híres alkotások találhatók itt mint a Mona Lisa, vagy Delacroix festménye, a Szabadság vezeti a népet, vagy például a Milói Vénusz. A Louvre, méretei miatt, egész napos bejárás alkalmával is csak igen felületesen tekinthető, a bejáratnál osztogatott térkép segít abban, hogy legalább a múzeum leghíresebb alkotásait szemügyre tudjuk venni. A hihetetlen gazdagságú gyűjtemény mellett a múzeum épülete, és az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, pontosan 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is igen szépek, és érdekesek. Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost parancsára erődítménynek. A 16. században I. Ferenc reneszánsz stílusú palotává alakította, majd Napóleon felújíttatta, és múzeumot rendezett be benne, amely a francia polgári forradalom óta a "köznép" számára is látogatható.

 

Eljutás: Gyalog a Szajna partján. 1-es metró: Palais Royal, Musée du Louvre, vagy Louvre-Rivoli. megálló. 14-es metró: Pyramides megálló (némi gyaloglással)

Belépő (2008): 9 Euró, szerdán, és pénteken 18 óra után 6 Euró. Múzeumbérlet érvényes. 18 éven aluliak számára mindenkor ingyenes. 26 éven aluli fiatalok számára péntek esténként 18 óra után ingyenes. Mindenki számára ingyenes minden hónap első vasárnapján.

Nyitva tartás: 9:00-18:00-ig. Szerdán és pénteken 22 óráig tart nyitva. Keddenként zárva.

___________________________________________________

Montmarte

 

A 130 méter magas Montmarte hegy Párizs legmagasabb pontja, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra. Számos művész élt, és alkotott ebben az inspiratív környezetben, pl. Picasso, Monet, Dali, vagy Van Gogh. A Sacré-Coeur előtt lévő lépcsőn a kilátás mellett sokszor remek zenészek játékát is élvezhetjük. A hangulat itt napközben, és éjjel is fantasztikus. A 234 lépcsőn odavezető út is izgalmas: Párizs egy igen szép részén, fantasztikus házak között követhetjük Amélie útját.

Kép

 

A csodálatos szépségű Sacré-Coeur bazilika, amely egyesek szerint "olyan, mintha cukorból lenne" a francia-porosz háborúban elesett francia katonák emlékére épült, akik lelki üdvéért még ma is folyamatosan imádkoznak a bazilikában. A Sacré-Coeur belső tere nem olyan szép, mint számos más párizsi egyházi épületé, de a hangulat, a kilátás, és a Sacré-Coeur külső homlokzata miatt kihagyhatatlan látnivalónak számít. A Sacré-Coueur 46 évig tartó építkezése 1919-ben fejeződött be.  

 Kép

A negyedben, a lépcsők alján, a híres Pigalle negyedben található a Moulin Rouge, és egyesek szerint Párizs legérdekesebb múzeumának számító Erotika Múzeum is. A Moulin Rouge környéke a prostitúció melegágya, és számos szexshop megjelenési helye.

 

 

 

Eljutás: 2-es metró: Anvers, vagy Pigalle megálló. 12-es metró: Abesses, Jules Jofrin, vagy Pigalle megálló. A metrómegállóktól lépcsőn, Montmartrobus-szal, vagy libegővel juthatunk fel a hegytetőre, és a Sacré-Coeurhöz.

Belépő: Ingyenes belépés

Nyitva tartás: 6:00-22:15

 _____________________________________________

 Notre Dame

 

 

Kép

 

Az egyik első gótikus katedrálisban található Franciaország 0-ás kilométerköve. Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor, ezután 170 évig építették. E gótikus remekmű a francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, de 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették.

 

Kép

 

1991-től 2005-ig ismét jelentős renováción esett át a katedrális. A Notre Dame 113 regiszteres, és 5 manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.

 

 Kép

A Notre Dame tornyaiba, fárasztó lépcsőzéssel ugyan, de fel lehet menni, ahol vízköpő szörnyek mellől élvezhetjük a párizsi panorámát. A 402 lépcsős túrán 2 pihenőhely is van, és megtekinthetjük a Notre Dame nagyharangját is.

 

 

Eljutás: Gyalog a Szajna partján, a Notre Dame a Cité-n áll. 4-es metró: Cité megálló. 1-es metró: St-Michel megálló.

Belépő: A katedrálisba ingyenes a belépés. A toronytúra 7,5 Euró, 18-24 év közötti fiataloknak 4,8 Euró. Novembertől márciusig a hónap első vasárnapján ingyenes a belépés. Érvényes a múzeumbérlet.

Nyitva tartás: 7:45-18:45 (katedrális), 9:30-18:45 (túrák a tornyokba) Érdemes a nyitás elött menni egy kicsivel, akkor nem olyan nagy a sor!

 

___________________________________________________

___________________________________________________

 

 

 

 Új, Eiffel torony magasságú felhőkarcoló épül Párizsban.

 

Kép

 

 Égbetörő, egyenes formájú és 301 méter magas lesz Párizs új felhőkarcolója, a Signal, amely a francia sztárépítész, Jean Nouvel tervei alapján 2015-re fog megépülni - erről döntött kedden a francia főváros üzleti negyede, a Défense közterület fejlesztésért felelős intézményének zsűrije.

Kép

 

 

 

 Az Eiffel torony magasságú felhőkarcoló megépítésével a megye döntéshozóinak célja a jelenleg szinte kizárólag irodaházakból álló és esténként teljesen kihalt Défense-negyed felrázása, amely reményeik szerint így a londoni Cityvel veheti majd fel a versenyt.

 

 

Kép



A győztes pályázat építésze nem egyszerűen egy újabb toronyházat tervezett a Párizs nyugati részén található Défense modern diadalívének, a Grande Arche-nak a nyugati oldalára, hanem egy sokféle jelleggel bíró és a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó "függőleges életteret" hozott létre, amelyben egyszerre lehet élni és dolgozni.

 

Kép



Jean Nouvel 71 emelet 140 ezer négyzetméterén vegyesen képzelt el irodákat (50 négyzetméter), lakásokat (33 ezer négyzetméter), hotelt (39 ezer négyzetméter), közszolgáltató intézményeket (8 ezer négyzetméter), valamint üzleteket és éttermeket (10 ezer négyzetméter). Az építész a torony tetejére teraszos lakásokat és kerteket tervezett.

 

 

Kép



A klasszikus jellegű és egyszerű felhőkarcolót - az építésztől már megszokott módon - a színekkel játszó felület és az állandóan változó fényű átriumok fogják meghatározni.

 

 

Kép



A Signal-torony várhatóan 2015-re készül el az ötvenéves Défense-negyed átfogó rehabilitációjának részeként, amelynek keretében 450 ezer négyzetméter alapterületen új irodák és 100 ezer négyzetméteren lakások is épülnek Párizs üzleti negyedében. Az átfogó felújítást még 2006-ban a megyei tanács elnökeként, Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő indította el.

 

 

Kép



A győztes tervet öt sztárépítész pályázatából választotta ki a zsűri. Jean Nouvel mellett még a francia Jacques Ferrier és Jean-Michel Wilmotte, az angol Norman Foster és az amerikai Daniel Libeskind tervét ajánlotta a döntéshozók figyelmébe az év elején az összesen 18 pályázatot elbíráló előzsűri.

 

Kép



Az építészek Nobel-díjának számító Pritzker-díj idei kitüntetettje, a 62 éves Jean Nouvel tervei alapján épült meg Párizsban tavaly az Európán kívüli népek művészetének helyet biztosító, színekben, formákban és különféle anyagokban gazdag, reprezentatív Quai Branly Múzeum, valamint a szintén a Szajna-partján található, 1987-ben átadott, vascellaszerkezetekkel borított üvegfaláról ismert Arab Világ Intézete is. De az ő nevéhez fűződik a Lyoni Operaház és a madridi Zsófia Királyné Múzeum tervezése is.

 

Kép



A Signal-torony legfőbb befektetője a spanyol Metrovacesa és Sacresa ingatlancsoportok legfőbb részvényesének, a Cresa csoportnak a francia leányvállalata, a Medea, valamint a Layetana és a Desarollos csoportok.

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Párizs